A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság részvétele a „Development of knowledge centers for life-long learning by involving of specialists and decision makers in flood riskmanagement using advanced Hydroinformatic tools AGREEMENT” EU projektben
A projekt célja a Dán Hidrológiai Intézet (DHI) által fejlesztett MIKE 11 szoftvercsomaggal való megismerkedés, a különböző hidrológiai és hidrodinamikai modellek alkalmazásának elsajátítása. A későbbiekben a modelleket az Igazgatósággal kapcsolatban álló szakmai és egyéb partner szervezetekkel kell megismertetni és az esetleges felhasználóknak szakmai segítséget adni.
A 2008-ban elkezdett közös munkának eredményeképpen 2011-ben elnyertük az EU-s támogatást. A vezető partner a Temesvári egyetem lett, a KDV-VIZIG a P3-as partnerként vesz részt a projektben. Rajtunk kívül még a DHI prágai irodája, a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási tanszéke szerepel partnerként és a NeKI Közép-Duna-völgyi kirendeltsége is részt vett a projektben.
A projekt 2011-ben indult és 2013 decemberében fejeződött be. Az első év a szoftverek alkalmazásának megtanulásáról szól, a második évben pedig a tudás továbbadása a feladat. A Vízügyi Igazgatóságról összesen 12 fő vesz részt a projektben.
A projekt a vezetők adminisztratív egyeztető találkozói mellett elsősorban az egyes partnereknél szervezett, a DHI prágai irodája által irányított elméleti és gyakorlati oktatásokból épül fel, melyek során a résztvevők elsajátíthatják a MIKE 11 szoftvercsomag különböző alkalmazásainak alapvető részleteit.
Az első oktatásokra a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási tanszékén került sor 2012 márciusában. Ekkor a hidrodinamikai modellezés elméleti alapjaival ismerhettük meg, majd néhány nappal később egy három napos kurzus keretében a MIKE 11 1D hidrodinamikai modell működését ismertették a DHI munkatársai. Az 1D lefolyási modell bemutatása után a mintapélda segítségével építettük fel és paramétereztük a modellt, így betekintést kaphattunk annak működésébe.
A következő oktatást a Temesvári Egyetemen rendezték májusban. Ekkor a MIKE 11 szoftver csapadék-lefolyás modelljének (MIKE 11 RR model) működésével ismerkedtünk meg. Az elméleti alapok megismerése után gyakorlatban kétféle csapadék-lefolyás modellel dolgoztunk. Elsőként a viszonylag kevés paramétert igénylő, egyszerűbben működő, egységárhullámon (UHM) alapuló eljárással foglalkoztunk. Ez a modell egyedi árhullámok vizsgálatára alkalmazható. Konkrét gyakorlati feladatként, az oktató irányításával építettük fel a modellt, paramétereztük, majd a futtatás után kalibrációt végeztünk. A meglehetősen időigényes kalibrálás után a modell validálását is végrehajtottuk.
Másodikként egy dán fejlesztésű csapadék-lefolyás modellel (NAM) dolgoztunk. Az előzőhöz képest ez már jóval több paramétert igényel, ennek megfelelően hosszabb időszakok vízjárása is modellezhető vele. Ezzel együtt a sok változó miatt a kalibráció és a további vizsgálatok is nagyságrendekkel bonyolultabbakká és időigényesebbekké válnak. Ebben az esetben is gyakorlati feladatként felépítettük a modellt, eljutottunk a futtatásig és megismerkedtünk a különböző paraméterek kalibrációs eljárásaival. A sok változó paraméter miatt a modell tökéletes kalibrálására és a validációra a módszerek jellegéből fakadóan a tanfolyam keretében idő hiányában nem volt lehetőség.
A projekt következő állomására június végén került sor Prágában. A kurzus első felében vízminőségi modellezés, a második részben hordalék-modellezés volt a téma.
Gyakorlati oktatás Prágában
A tanfolyam első két és fél napján a MIKE 11 szoftver vízminőségi modelljének (MIKE 11 WQ Ecolab model) működésével ismerkedtünk meg. Először a MIKE által alkalmazott vízminőségi modell elméleti alapjaival foglalkoztunk, majd végeztünk gyakorlati feladatokat. Az oktatás során lehetőség volt a modell kalibrálási és eredmény megjelenítési lehetőségeinek tanulmányozására is, melynek során elsősorban a kalibrációnál alkalmazható módszerekkel ismerkedtünk. A sok változtatható paraméter miatt a kalibráció teljes végrehajtására nem volt lehetőség.
A tanfolyam második részében (két napos időtartamban) a MIKE 11 szoftver hordalékszállítási modelljének (MIKE 11 SD model) működésével ismerkedtünk meg. Az elméleti oktatás után kétféle módszerrel (a hidrodinamikai modellel együtt, illetve nélküle) oldottunk meg gyakorlati feladatokat. Ennek keretében elsődlegesen a modell felépítésével, különböző paraméterekkel való futtatásával, illetve az eredmények megjelenítésével és összehasonlításával foglalkoztunk. Mivel a mintafeladathoz nem tartoztak valós mérési eredmények, kalibrációt ebben az esetben nem végeztünk, bár a valódi modell elkészítéséhez tényleges mérési eredmények is szükségesek lesznek.
2012. szeptemberében ugyancsak Prágában került sor egy ún. on-job tréningre, melynek célja a korábban tanultak gyakorlati alkalmazása volt. Ennek keretében az egyes közreműködő szervezetek saját munkakörnyezetüből hozott mintaprojektek végrhajtását kezdték el a MIKE szoftvercslád megismert elemeivel és a korábban is közreműködő oktatók segítségével. A tréninget kisebb kirándulás zárta, ahol a résztvevők valóságos formájában is megismerhették a korábban előadáson bemutatott, a cseh fővárost védő árvízvédelmi rendszer elemeit.
A Moldva egyik ágát elzáró árvízkapu bemutatása
A hidroinformatikai modellezéssel elvégezhető feladatoknak és a külföldön elért eredményeknek a döntéshozók számára történő bemutatására egy szakmai tanulmányút keretében került sor 2013. augusztusában.
A tanulmányúton a cseh főváros árvízvédelmi rendszerének, valamint az annak kiépítését megelőző tervezési munka bemutatása volt a cél. 2002-ben Prágát özönvízszerű esőből eredő árhullám érte el, ami maradandó nyomokat és hatalmas pusztítást hagyott maga után, így a város vezetése az árvízvédelem új alapokra helyezése mellett döntött. Az árvíz után a Fővárosi Önkormányzat azonnal megkereste a DHI Prágai Irodáját, hogy modellezési tapasztalataival készítsék el a főváros hidrológiai és hidrodinamikai modelljét és tegyenek javaslatot a szükséges biztonságot nyújtó árvízvédelmi szintek kijelölésére.
A magyar delegációt megismertették a modellrendszer kialakításával, működésével, folyamatos karbantartásával, illetve ezek nehézségeivel is. A modellt naprakészen tartó mérnök előadásában kitért a modellalkotás nehézségeire és arra is, hogy milyen eredményesen számították ki az elméletileg lehetséges és még védhető árvíz szintjét, amire a városi védműveket kiépítették.
Folyamatosan karbantartott modellel (ötvözve a DHI csapadék lefolyás, 1D, 2D és víziközmű moduljait) figyelik és tesztelik a lehetséges kockázatokat, amelyekre így még időben fel tudnak készülni. Ezen feladat ellátására a DHI állandó megbízással rendelkezik a fővárosi önkormányzattól.
2012-ben és idén, 2013-ban is sikeresen vizsgázott árvédelmi rendszerük, amit a jelenlegi magyar gyakorlattól egészen eltérő szervezeti irányítás mellett használnak. A magasabb készültségi szintek esetén szükség van a belvárost védő mobil gátrendszer ideiglenes kiépítésére is. Ezeket a mobil falakat alumínium ötvözetből készült gumi tömítéses modulokból rakják össze. Az alkatrészek és elemek karbantartását, raktározását, szállítását, kiépítését és bontását az erre a feladatra külön kiképzett személyzet végzi.
A belvárosban tett helyszíni bejárás során a vendégek megtekintették a mobil gátrendszer talapzatát és magaslatokhoz való csatlakozási pontjait is. A kulisszanyílások és árvédelmi kapuk zárási lehetőségeit a helyszíneken elmagyarázva is bemutatták.
A tanulmányút második napján a Prágai Csatornázási Művek volt a házigazda, ahol bemutatták a város ivóvíz ellátási és csatornázási rendszerét, ahol a vízellátási és csatornázási rendszer korszerűsítését szintén DHI programok segítségével modellezték és tervezték, az üzemelést azonban saját programok és egy modern diszpécserközpont irányítása mellett végzik.
A legmodernebb irányítási infrastruktúrák bemutatása mellett mód nyílt egy egyesített rendszerű csatornahálózat Moldva folyóba történő becsatlakoztatásának helyszíni megtekintésére is.
A csatornahálózat Moldvába való becsatlakozása
A 2013. évben még két oktatás szerepelt a programban, amelyeken elsősorban a szakmai és partner szervezetekkel a modellezési gyakorlati tapasztalatok cseréjére és a megszerzett tudás elmélyítésére került sor.
A szakmai és partner szervezeteknek hidroinformatika lényegével való megismertetése 2013. szeptemberében egy roadshow keretében került sor. Ez egy olyan előadássorozatot jelentett, ahol a meghívott hallgatóság átfogó képet kaphatott a hidrológiai és hidrodinamikai modellezés történetéről, tudományos hátteréről és legújabb módszereiről.
A négy helyszínen (időrendben Győr, Debrecen, Budapest, Pécs) ugyanazzal a tematikával megtartott előadások célja az volt, hogy a résztvevők, főként a téma iránt érdeklődő gyakorló szakemberek, megismerjék a numerikus modellezésnek azon alapismereteit és alkalmazási lehetőségeit, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a mindennapi tevékenységük során felmerülő feladatokra a korszerű ismeretek alapján az adott vízgazdálkodási problémának leginkább megfelelő megoldási módok közt tudjanak válogatni.
A roadshow debreceni állomásának hallgatósága
A rendezvényen közel egyórás előadásokban kerültek összefoglalásra az alábbi témakörök elméleti alapjai és gyakorlati alkalmazásai:
- 1D hidrodinamikai modellek célszerű kialakítása
- Csapadék-lefolyás modellezés
- Árvízi vízszintek és vízhozamok szimulációja nagyobb vízrendszereken
- Mederbeli és hullámtéri/ártéri lefolyás 1D, illetve 2D modelljeinek szoros összekapcsolása
- Vízminőségi összetevők hossz menti eloszlásának és időbeli alakulásának modellezése folyókban
- A fentiek modellek adatigénye, kalibrálása, valamint az eredmények feldolgozása
Kérdésekre és az előadókkal való konzultációra az előadások közötti szünetekben volt lehetőség. A visszajelzések alapján a legnagyobb újdonságot az 1D és 2D hidrodinamikai modellek összekapcsolása, valamint a csapadék-lefolyás modellezés témaköre jelentette, de a vízminőségi modellek kérdésköre is számos érdeklődőt vonzott. Az előadók között a KDV-VIZIG munkatársai - Dr. Kovács Péter, Reichardt Anita, Pethő László - is önálló témakörrel szerepeltek. A roadshow előadásai a http://vit.bme.hu/tovabbkepzes/knoch/eloadas_letolt.htm címen letölthetők.
Az előadássorozat mindenütt szépszámú érdeklődőt hozott, általában mintegy 30-40 fős hallgatóság előtt zajlott a program. Volt olyan helyszín, ahol az előzetes regisztráció során rögzített keretszámot is meghaladta az érdeklődők létszáma. Jellemző volt, hogy az előadási helyszínnel nem érintett területi szervek (VIZIG, NeKI) munkatársai is nagy számban vettek részt az előadásokon.
2013. november 7-én a BME szervezésében egynapos gyakorlati foglalkozásra került sor, ahol elsősorban roadshow keretében bemutatott módszerek gyakorlati alkalmazásával kívántunk tapasztalatszerzési lehetőséget biztosítani az érdeklődők számára a hidrodinamikai modellezéssel kapcsolatban. A foglalkozás résztvevői - akik elsősorban a roadshow állomásainak hallgatóságából kerültek ki - egy mintapéldán keresztül ismerkedhettek meg a MIKE 11 1D hidraulikai modell alapjaival. Az Ipoly folyó alsó szakaszára vonatkozó mintafeladatot a KDV-VIZIG munkatársai, Reichardt Anita és Pethő László készítették elő egy folyamatban lévő modellezési munka keretében, a gyakorlati foglalkozást Pethő László vezette.
A projekt célkitűzései között szerepelt, hogy megszerzett tudást a projektben résztvevőknek tovább kell adni a szakmai partnerek felé. A munka sikerességét bizonyítja, hogy a fentebb említett rendezvények és foglalkozások előadói között Igazgatóságunknak három olyan munkatársa (Dr. Kovács Péter, Reichardt Anita, Pethő László) is szerepelt, akik az előző évben, a projekt keretében sajátították el a MIKE szoftvercsalád alklamazását.
A következő időszakban a projekt egy záró értekezlettel fejeződik be 2013. december 3-án Temesváron, amelynek során a partnerszervezetek összegzik a végrehajtás során szerzett tapasztalatokat és egyeztetnek az esetleges további együttműködési lehetőségekről.
A projekt 2013. december 3-án egy todományos konferenciával zárult temesváron, ahol a partnerszervezetek összegezték a végrehajtás során szerzett tapasztalatokat és egyeztettek az esetleges további együttműködési lehetőségekről.
A projekt menedzsmentje és néhány részrvevő a zárókonferencián
A projekt és a konferencia zárásaként a projektben résztvevő partnerek egyetértettek abban, hogy amennyiben a következő EU költségvetési ciklusban lesz lehetőség hasonló pályázat benyújtására, mindannyian nyitottak az ilyen jellegű együttműködésre.
