Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

AKTUÁLIS VÍZKÁRELHÁRÍTÁSI TÁJÉKOZTATÓ

ÁRVÍZVÉDEKEZÉS

• Igazgatóságunk területén árvízvédelmi készültség jelenleg nincs elrendelve.

BELVÍZVÉDEKEZÉS

• A Tassi-zsilipen történt üzemzavar miatt 05.18 -án 11:00 órától III. fokú belvizvédelmi készültség került elrendelésre a 02.03. Ráckevei (Soroksári)-Duna menti belvízvédelmi szakasz Tassi provizórimon.

​

 VÍZMINŐSÉGI KÁRELHÁRÍTÁS

• Igazgatóságunk területén vízminőségi kárelhárítási készültség jelenleg nincs elrendelve. 

Meteorológiai helyzet

Csapadék

2013. áprilisában a lehullott csapadék mennyisége 11,3 mm (Galgamácsa) és 41,0 mm (Ürbő) között alakult. Jellemzően a sokéves átlagnál kevesebb csapadék hullott áprilisban Igazgatóságunk működési területére. A legnagyobb hiány (40,4 mm) Mátraszentimre állomáson, a legkevesebb hiány (1,2 mm) Tura állomáson jelentkezett.
A hónap csapadéktevékenysége úgy jellemezhető, hogy április 2-3-án a havi mennyiség ~ 50%-a hullott le, majd a hónap első dekádjában még további 20-30%. A második dekádban (április 12-én) volt még egy kevés (2-6 mm) csapadék az egyes állomásokon, de azt követően gyakorlatilag nem hullott mérhető mennyiségű eső a vízgyűjtőkön.
A tárgyidőszakban a főbb részvízgyűjtőkön az alábbi havi összegek adódtak: Közép-Duna vízgyűjtő: 26,9 mm, Zagyva vízgyűjtő: 25,5 mm, Ipoly vízgyűjtő: 29,0 mm, Duna-Tisza-Hátság vízgyűjtő: 31,1 mm.
Igazgatóságunk területén az áprilisi havi csapadék területi átlagértéke 28,1 mm volt, ami 64%-a  a sokévi áprilisi átlagnak (44,0 mm).

Kiemelt jelentőségű árvízvédelmi beruházás valósult meg Nógrád megyében

Az Észak-Magyarországi Operatív Program keretén belül valósult meg a Mátraverebélyi-tározó rekonstrukciója. A közel 46 millió forint értékű beruházás lehetővé teszi a tározó védképességének megőrzését, a csapadék és belvíz okozta károk csökkentését, ezzel közvetve az életkörülmények, a település környezet biztonságának javítását.

A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő tározó rekonstrukciója kiemelt jelentőséggel bír a térség árvízvédelmének szempontjából.

A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság részvétele a „Development of knowledge centers for life-long learning by involving of specialists and decision makers in flood risk management using advanced Hydroinformatic tools AGREEMENT” EU projektben

A projekt célja a Dán Hidrológiai Intézet (DHI) által fejlesztett MIKE 11 szoftvercsomaggal való megismerkedés, a különböző hidrológiai és hidrodinamikai modellek alkalmazásának elsajátítása. A későbbiekben a modelleket az Igazgatósággal kapcsolatban álló szakmai és egyéb partner szervezetekkel kell megismertetni és az esetleges felhasználóknak szakmai segítséget adni.

Elkezdődött a Mátraverebélyi-tározó rekonstrukciója is

Az Észak-Magyarországi Operatív Program keretén belül megkezdődött a Mátraverebélyi-tározó rekonstrukciója. A mintegy 45 millió forint összköltségű beruházás lehetővé teszi a tározó védképességének megőrzését, a csapadék okozta károk csökkentését, ezzel közvetve az életkörülmények, a település környezet biztonságának javítását.

Árvízvédelmi beruházás Nógrád megyében – 

Megkezdődött a Szentlélek-patak rekonstrukciója

A Nógrád megyei Szécsény belterületét érintő áradások megelőzése érdekében, az Észak-Magyarországi Operatív Program keretén belül megkezdődtek a Szentlélek-patak medrét érintő munkálatok. A mintegy 85 millió forint összköltségű beruházás révén elkerülhetővé válnak a sorozatos áradások, melyek korábban komoly károkat okoztak a város lakóinak és a térség mezőgazdaságának. 

Hallépcsök az Ipoly-folyón

Az Ipoly-folyón 1993-ban Ipolytölgyes-Kiskeszinél (Malé Kosihy) és Tésa-Ipolyszakállosnál (Ipeľský Sokolec) szlovák állami beruházásként duzzasztóművek létesültek. Az építési munkát mederátvágásban végezték, így a bal parton, Ipolytölgyes és Tésa térségében, a korábbi Ipoly főmeder holtággá alakult. Ezeket, az ágakat a főmeder kotrásából kikerült anyaggal részben fel is töltötték és erre a természetes jellegű feltöltődési folyamat is „rásegített”.

Gyáli-patak rekonstrukciója

A Gyáli-patak (Gyáli 1. főcsatorna) a Ráckevei (Soroksári) Dunába torkolló 32 km hosszú vízfolyás, melynek teljes vízgyűjtő területe 450 km^2.. A Budapest délkeleti részén húzódó alsó szakaszt a Fővárosi Önkormányzat kezeli. A felső 24,7 km hosszú vízfolyás-szakasz kizárólagos állami tulajdon, melynek kezelője és üzemeltetője a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (KDV-VIZIG).

Az Igazgatóság uniós pályázaton a kezelésében levő szakasz rekonstrukciójára nyert támogatást. A csatorna rendezése közvetlenül érinti Gyál, Vecsés, Üllő, Gyömrő és Monor településeket, közvetve pedig a teljes felső vízgyűjtő területet. Ez a terület 391 km² kiterjedésű, ide tarozik a Gyáli és a Monori Kistérség – Gyál, Felsőpakony, Vecsés, Üllő, Monor, Ecser, Maglód, Gyömrő, Péteri, Vasad, Csévharaszt, Nyáregyháza – közigazgatási területének túlnyomó része.

Szúnyogi szivattyútelep rekonstrukciója

A Szúnyogi szivattyútelep a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság által kezelt Észak-Duna-völgyi belvízrendszer 1966-ban épült, legjelentősebb műtárgya. A szivattyútelep a Budapesttől délre fekvő Apaj község külterületén fekvő Szúnyogpusztán található.

A 6,0 m³/s összteljesítményű szivattyútelep szerepe az Alsó-Duna-völgyi csatornák tehermentesítése. Üzemeltetésével mintegy 600 km2 vízgyűjtő belvizei irányíthatóak át a Ráckevei- (Soroksári-) Duna felé.

Benta-patak rehabilitációja

A Benta-patak meder-rehabilitációja a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság kiemelt projektje. A projekt keretében szakaszosan rendezett Benta-patak, Pest megye öt településének közigazgatási területét érintette: Százhalombatta, Érd, Tárnok, Sóskút és Biatorbágy.

A csókavári mészkőbányába a Fővárosi Gázművek 1967 és 1976 között kb. 60 ezer tonna gáztisztító masszát – amelyben az emberi szervezetre ártalmas anyagok is találhatók - hordott a régi Óbudai Gázgyár területéről – az akkori törvények szerint nem szabályellenesen. A hulladék lerakása előtt azonban a bányaüreget még csak nem is szigetelték.

Az R/S/D kedvező természeti adottságai, zsilipekkel szabályozható vízforgalma számos vízgazdálkodási feladat, üdülési, vízisportolási igény kielégítését teszik lehetővé. Az R/S/D hosszúsága mintegy 57km, átlagos szélessége 200m körül van.  A Duna-völgyi belvíz- és öntözőrendszeren keresztül jelentős területek öntözését, belvízmentesítését biztosítja, természetes vízgyűjtője és sajnálatos módon, szennyvízbefogadója a Duna-ág mellett területeknek.