Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

TeSzedd! – Összefogás a tiszta Magyarországért!

2012. június 2-án, szombaton vedd fel a kesztyűt újra! Fogjunk össze a tiszta Magyarországért, és a TeSzedd! hulladékszedési nap keretében mutass példát: tegyünk együtt a gazdátlan, elhagyott hulladékkupacok eltüntetéséért.

Havi vízgazdálkodási tájékoztató 2012. március

Meteorológiai helyzet

Csapadék

2012. márciusában a lehullott csapadék mennyisége 0 mm (több állomás) és 6 mm (Kisterenye) között alakult. A tárgyidőszakban lehullott csapadék mennyisége a működési területünkön jóval elmaradt a sokéves havi átlagtól, a területi átlagérték még az 1 mm-t sem érte el! A legnagyobb hiány (49 mm) Mátraszentimre állomáson, a legkevesebb hiány (18,8 mm) Bp. Pestszsentimre állomáson volt. A főbb részvízgyűjtőkön az alábbi havi mennyiségek adódtak: Közép-Duna vízgyűjtő: 0,5 mm, Zagyva vízgyűjtő: 0,7 mm, Ipoly vízgyűjtő: 0,5 mm, Duna-Tisza-Hátság vízgyűjtő: 1,9 mm. Igazgatóságunk területén a márciusi havi csapadék területi átlagértéke 0,9 mm volt, ami csak ~3 %-a a sokéves márciusi átlagnak (33 mm).

Havi vízgazdálkodási tájékoztató 2012. február

Meteorológiai helyzet

Csapadék

2012. februárjában a lehullott csapadék mennyisége 2 mm (Maconka) és 34 mm (Dabas) között alakult. A tárgyidőszakban lehullott csapadék mennyisége a működési területünkön jóval elmaradt a sokéves havi átlagtól. A legnagyobb hiány (46 mm) Mátraszentimre állomáson, a legkevesebb hiány (8 mm) Ráckeve állomáson volt. A főbb részvízgyűjtőkön az alábbi havi mennyiségek adódtak: Közép-Duna vízgyűjtő: 15 mm, Zagyva vízgyűjtő: 10 mm, Ipoly vízgyűjtő: 14 mm, Duna-Tisza-Hátság vízgyűjtő: 21 mm.

Havi vízgazdálkodási tájékoztató 2012. január

Meteorológiai helyzet

Csapadék

2012. januárjában a lehullott csapadék mennyisége 15 mm (Maconka) és 78 mm (Diósjenő) között alakult. A tárgyidőszakban lehullott csapadék mennyisége a működési területünkön kismértékben elmaradt a sokéves havi átlagtól. A legnagyobb hiány (27 mm) Mátraszentimre állomáson, a legkevesebb hiány (1 mm) Galgagyörk állomáson volt. A legnagyobb többlet (22 mm) Diósjenő állomáson, a legkevesebb többlet (2 mm) Balassagyarmat állomáson volt. A főbb részvízgyűjtőkön az alábbi havi mennyiségek adódtak: Közép-Duna vízgyűjtő: 37 mm, Zagyva vízgyűjtő: 22 mm, Ipoly vízgyűjtő: 44 mm, Duna-Tisza-Hátság vízgyűjtő: 23 mm. A lehullott csapadék a Mátra magasabb területein hó formájában jelent meg, a hóvastagság itt a hónap végén 20 cm volt.

Dr. Pintér Sándor belügyminiszter a Víz Világnapja alkalmából Gonda Ferenc mederőr részére Miniszteri Elismerő Oklevelet adományozott.

Havi vízgazdálkodási tájékoztató 2011. december

Meteorológiai helyzet

Csapadék

2011. decemberében megszakadt a több hónapja tartó száraz időszak Igazgatóságunk területén, a lehullott csapadék mennyisége 21 mm (Maconka) és 57 mm (Szúnyog) között alakult. A tárgyidőszakban lehullott csapadék mennyisége a működési területünkön kismértékben meghaladta a sokéves átlagot. A legnagyobb hiány (20 mm) Mátraszentimre állomáson, a legkevesebb hiány (0,5 mm) Bp. KMI állomáson volt. A legnagyobb többlet (24 mm) Ürbő állomáson, a legkevesebb többlet (0,5 mm) Penc állomáson volt. A főbb részvízgyűjtőkön az alábbi havi mennyiségek adódtak: Közép-Duna vízgyűjtő: 51 mm, Zagyva vízgyűjtő: 45 mm, Ipoly vízgyűjtő: 49 mm, Duna-Tisza-Hátság vízgyűjtő: 58 mm.

2012.02.09.

Megjelentek az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 2011. évre vonatkozó, 2012-ben beküldésre kerülő adatlapjai és útmutatói, melyek letölthetők a Vízügyi Honlap Dokumentumtárából.

A Vízrajzi csoport által üzemeltetett megközelítőleg 600 mérőállomás adataiból a legfontosabbnak tartott állomások jellemzőit tekinthetik meg az alábbi oldalakon.

Az Ipoly-folyón 1993-ban Ipolytölgyes-Kiskeszinél (Malé Kosihy) és Tésa-Ipolyszakállosnál (Ipeľský Sokolec) szlovák állami beruházásként duzzasztóművek létesültek. Az építési munkát mederátvágásban végezték, így a bal parton, Ipolytölgyes és Tésa térségében, a korábbi Ipoly főmeder holtággá alakult. Ezeket, az ágakat a főmeder kotrásából kikerült anyaggal részben fel is töltötték és erre a természetes jellegű feltöltődési folyamat is „rásegített”.

A Gyáli-patak (Gyáli 1. főcsatorna) a Ráckevei (Soroksári) Dunába torkolló 32 km hosszú vízfolyás, melynek teljes vízgyűjtő területe 450 km^2.. A Budapest délkeleti részén húzódó alsó szakaszt a Fővárosi Önkormányzat kezeli. A felső 24,7 km hosszú vízfolyás-szakasz kizárólagos állami tulajdon, melynek kezelője és üzemeltetője a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (KDV-VIZIG).

Az Igazgatóság uniós pályázaton a kezelésében levő szakasz rekonstrukciójára nyert támogatást. A csatorna rendezése közvetlenül érinti Gyál, Vecsés, Üllő, Gyömrő és Monor településeket, közvetve pedig a teljes felső vízgyűjtő területet. Ez a terület 391 km² kiterjedésű, ide tarozik a Gyáli és a Monori Kistérség – Gyál, Felsőpakony, Vecsés, Üllő, Monor, Ecser, Maglód, Gyömrő, Péteri, Vasad, Csévharaszt, Nyáregyháza – közigazgatási területének túlnyomó része.

A Szúnyogi szivattyútelep a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság által kezelt Észak-Duna-völgyi belvízrendszer 1966-ban épült, legjelentősebb műtárgya. A szivattyútelep a Budapesttől délre fekvő Apaj község külterületén fekvő Szúnyogpusztán található.

A 6,0 m³/s összteljesítményű szivattyútelep szerepe az Alsó-Duna-völgyi csatornák tehermentesítése. Üzemeltetésével mintegy 600 km2 vízgyűjtő belvizei irányíthatóak át a Ráckevei- (Soroksári-) Duna felé.

A Benta-patak meder-rehabilitációja a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság kiemelt projektje. A projekt keretében szakaszosan rendezett Benta-patak, Pest megye öt településének közigazgatási területét érintette: Százhalombatta, Érd, Tárnok, Sóskút és Biatorbágy.

A csókavári mészkőbányába a Fővárosi Gázművek 1967 és 1976 között kb. 60 ezer tonna gáztisztító masszát – amelyben az emberi szervezetre ártalmas anyagok is találhatók - hordott a régi Óbudai Gázgyár területéről – az akkori törvények szerint nem szabályellenesen. A hulladék lerakása előtt azonban a bányaüreget még csak nem is szigetelték.