Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

 KDV TEVITA  2011.10. 27.-i prezentációja.

( Letöltés, lejátszás a képre kattintva )

KDV TEVITA Nógrád megyei Bizottságának 2011.10. 27.-i újraválasztásának prezentációja.

( Letöltés, lejátszás a képre kattintva )

A KDV-VIZIG területére eső hajózóútvonal kitűzési atlaszai és átnézetes térképe jelenleg a letöltések menüpont alatt vagy ezen a linken élrhetőek el pdf-formátumban.

A Benta-patak meder-rehabilitációja a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság kiemelt projektje. A projekt keretében szakaszosan rendezett Benta-patak, Pest megye öt településének közigazgatási területét érintette: Százhalombatta, Érd, Tárnok, Sóskút és Biatorbágy.

Az R/S/D kedvező természeti adottságai, zsilipekkel szabályozható vízforgalma számos vízgazdálkodási feladat, üdülési, vízisportolási igény kielégítését teszik lehetővé. Az R/S/D hosszúsága mintegy 57km, átlagos szélessége 200m körül van.  A Duna-völgyi belvíz- és öntözőrendszeren keresztül jelentős területek öntözését, belvízmentesítését biztosítja, természetes vízgyűjtője és sajnálatos módon, szennyvízbefogadója a Duna-ág mellett területeknek.

A csókavári mészkőbányába a Fővárosi Gázművek 1967 és 1976 között kb. 60 ezer tonna gáztisztító masszát – amelyben az emberi szervezetre ártalmas anyagok is találhatók - hordott a régi Óbudai Gázgyár területéről – az akkori törvények szerint nem szabályellenesen. A hulladék lerakása előtt azonban a bányaüreget még csak nem is szigetelték.

A Szúnyogi szivattyútelep a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság által kezelt Észak-Duna-völgyi belvízrendszer 1966-ban épült, legjelentősebb műtárgya. A szivattyútelep a Budapesttől délre fekvő Apaj község külterületén fekvő Szúnyogpusztán található.

A 6,0 m³/s összteljesítményű szivattyútelep szerepe az Alsó-Duna-völgyi csatornák tehermentesítése. Üzemeltetésével mintegy 600 km2 vízgyűjtő belvizei irányíthatóak át a Ráckevei- (Soroksári-) Duna felé.

A Vízrajzi csoport által üzemeltetett megközelítőleg 600 mérőállomás adataiból a legfontosabbnak tartott állomások jellemzőit tekinthetik meg az alábbi oldalakon.

A Gyáli-patak (Gyáli 1. főcsatorna) a Ráckevei (Soroksári) Dunába torkolló 32 km hosszú vízfolyás, melynek teljes vízgyűjtő területe 450 km^2.. A Budapest délkeleti részén húzódó alsó szakaszt a Fővárosi Önkormányzat kezeli. A felső 24,7 km hosszú vízfolyás-szakasz kizárólagos állami tulajdon, melynek kezelője és üzemeltetője a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (KDV-VIZIG).

Az Igazgatóság uniós pályázaton a kezelésében levő szakasz rekonstrukciójára nyert támogatást. A csatorna rendezése közvetlenül érinti Gyál, Vecsés, Üllő, Gyömrő és Monor településeket, közvetve pedig a teljes felső vízgyűjtő területet. Ez a terület 391 km² kiterjedésű, ide tarozik a Gyáli és a Monori Kistérség – Gyál, Felsőpakony, Vecsés, Üllő, Monor, Ecser, Maglód, Gyömrő, Péteri, Vasad, Csévharaszt, Nyáregyháza – közigazgatási területének túlnyomó része.

Az Ipoly-folyón 1993-ban Ipolytölgyes-Kiskeszinél (Malé Kosihy) és Tésa-Ipolyszakállosnál (Ipeľský Sokolec) szlovák állami beruházásként duzzasztóművek létesültek. Az építési munkát mederátvágásban végezték, így a bal parton, Ipolytölgyes és Tésa térségében, a korábbi Ipoly főmeder holtággá alakult. Ezeket, az ágakat a főmeder kotrásából kikerült anyaggal részben fel is töltötték és erre a természetes jellegű feltöltődési folyamat is „rásegített”.