Az Ipoly-folyón 1993-ban Ipolytölgyes-Kiskeszinél (Malé Kosihy)és Tésa-Ipolyszakállosnál (Ipeľský Sokolec)szlovák állami beruházásként duzzasztóművek létesültek. Az építési munkát mederátvágásban végezték, így a bal parton, Ipolytölgyes és Tésa térségében, a korábbi Ipoly főmeder holtággá alakult. Ezeket, az ágakat a főmeder kotrásából kikerült anyaggal részben fel is töltötték és erre a természetes jellegű feltöltődési folyamat is „rásegített”.
Az elkészült duzzasztóművek a vízszint emelésével ellensúlyozzák a korábban elvégzett mederrendezésnek a talajvízszintre gyakorolt kedvezőtlen hatásait, ugyanakkor azonban akadályt jelentenek a vízi élőlények számára, a folyó hosszirányú átjárhatósága szempontjából.
A Magyar-Szlovák Határvízi Bizottság Ipoly albizottsága 1994. óta foglalkozik az Ipolytölgyes és Tésa térségében, az 1990-es évek elején, mederátvágásban épített és üzemelő duzzasztóművek környezetében az ökológiai folyosó helyreállításának kérdésével.
Számtalan egyeztetés és tanulmányterv alapján elkészült a hallépcsők építését tartalmazó tervdokumentáció, amelynek megvalósításával a folyó hosszirányú átjárhatósága újfent biztosítottá válhatott.
A tervet, a Hullámvonal Kft. tervezője Dunai Ferenc igen magas szakmai színvonalon készítette el. A tervezés során mind a németországi, mind a szlovákiai üzemelő hallépcsők tapasztalatai figyelembe vételre kerültek.
A szlovák partnerekkel közösen elfogadott és engedélyezett tervek szerint, egy-egy természetközeli megkerülő csatorna létesül a gyorsabb áramlást kedvelő halfajok részére, míg a jelenlegi felhagyott mederben, azaz a revitalizálásra kerülő holtágakban, a kisebb vízsebességet toleráló halfajok számára teremtődik meg az átjutás lehetősége. A közös erőfeszítéseink eredményeként elkészült tervek megvalósítása érdekében, az érintettek, az Ister-Granum Eurorégió, Esztergom Város Önkormányzata, az SVP š.p. OZ Banská Bystrica, az Ipoly Unió és a KDV-KÖVIZIG közös és egyúttal sikeres pályázatot nyújtottak be 2005-ben, az INTERREG III/A. keretein belül, a rendelkezésre álló engedélyek és hozzájárulások birtokában.
Emlékezetes és egyben örömteli dátum számunkra 2005. december elseje, hiszen ezen a napon vehettük kézhez a VÁTI Kht. levelét, melyben támogatásra méltónak ítélte meg a hallépcsők megépítését. A kivitelezésre kiírt nemzetközi közbeszerzési pályázatot az ÉDUVÍZ Kft. nyerte el. A Társaság építette meg korábban az addigi egyetlen magyarországi hallépcsőt Denkpál térségében.
A munkálatok 2006. október 4-én megkezdődtek. Első lépésben a holtágak felső részén a beeresztő műtárgyak és a természetközeli megkerülő csatornák földmunkája készült el. Év végére elkészültek a vasbeton műtárgyak fenéklemezei, a holtágak szükséges kotrásai.
2007. késő nyarára - kora őszére a létesítmények elkészültek, így a Tésa és Ipolytölgyes térségében megvalósult hallépcső és holtág rehabilitációs munkálatok műszaki átadás-átvételi eljárása megtörténhetett. Elégedettséggel és nagy-nagy örömmel állapíthattuk meg, létesítmények a jelenlévő magyar és szlovák szakemberek tetszését elnyerték. Az összességében 194 millió Ft támogatásból, Ipolytölgyes-Kiskeszi (Malé Kosihy) és Tésa térségében két hallépcső épült, melyek révén az Ipoly alsó szakaszának ökológiai folyosója ismét helyreállt. A pályázathoz szüksége 5%-os, közel 10 millió Ft-os önrészt Esztergom Város Önkormányzata biztosította.
Időközben megszületett és hatályba lépett a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság kormányai között az a megállapodás, amely az Ipolytölgyes-Kiskeszi (Malé Kosihy) térségében, a részben szlovák területen felépült hallépcső létesítésére és üzemeltetésére vonatkozik. Megjegyezzük, hogy a létesítményeket az együttműködő vízgazdálkodási szervezetek közösen működtetik.
A 2007 novemberében elvégzett próbahalászatok, halbiológiai kutatások a hallépcsők sikeres működését egyértelműen alátámasztották. 2008 tavaszán újabb halfaunisztikai vizsgálatot végeztek a Magyar Tudományos Akadémia Duna Kutató Állomásának munkatársai. A vizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy számos halfaj veszi igénybe az újonnan kialakított ökológiai folyosót. Rendkívül örömteli hírt jelent számunkra, hogy az ipolytölgyesi revitalizált holtágban ívnak a folyó halállományának gazdagságát korábban reprezentáló paducok is. Érdekességként megemlítjük, hogy 2008 tavaszán az elsősorban a Duna felől érkező halak már birtokba is vették az elkészült létesítményeket. Bizonyítja ezt az is, hogy a duzzasztóművek alvízi oldalán, a múltban oly gyakran előfordult, az átjutásra irányuló, mellesleg sajnos teljességgel sikertelen halvergődés ez évben elmaradt.
Az elkészített halbiológiai jelentésekből, a teljesség igénye nélkül, a következő sorokat idézve:
…„Összességében a halállomány összetétele változatos, 15 halfajt észleltünk, a mellékág alsó szakaszánál. (…) Megfigyelhető, hogy a vízáramlási viszonyokhoz igazodik a halak fajeloszlása, ami jelzi, hogy nem csak átvándorló, hanem ott élő egyedekkel találkoztunk. A lassú áramlási részen a csuka ívására utal az idei ivadék előfordulása.”…
A VÁTI Kht. 2008 júniusában, a sikeresen megvalósított projektet elkészültnek nyilvánította. A közös erőfeszítések árán, az Ipoly határfolyón megvalósított projekt mintaértékű lehet az Európai Unió más tagállamai számára is, hiszen azt példázza, miként lehet közös akarattal ismét élővé tenni egy folyót.
Az elkészült hallépcsők és a revitalizált holtágak jelentős turisztikai látnivalót is jelentenek, hozzájárulva a térség népességmegtartó képességének biztosításához, új munkahelyek teremtéséhez. Jó példa erre, hogy az érintett települések honlapjára az új létesítmények felkerültek, sőt Ipolytölgyesen, a holtág mellett kemping létesítését tervezi a település.
Bár a hallépcsők elkészültek, de további fontos feladatok várnak még ránk, hiszen az általunk ide megálmodott ökológiai tanösvények létrehozatala teheti-teszi teljessé a létesítményeket. Az elvégzett beavatkozások – regionális hatásuk mellett – alapvetően természetesen csak lokális problémák megoldását szolgálják. A teljes Ipoly völgy hosszú távú, komplex rendezése – a korábban megfogalmazott alapelveknek megfelelően – csak a teljes vízgyűjtőre kiterjedő beavatkozás-sorozattal oldható meg.
Az Ipoly jó ökológiai állapotának elérése teljes mértékben harmonizál az EU Víz Keretirányelvében megfogalmazottakkal, és ebbe a célkitűzésbe a megépített hallépcsők szervesen illeszkednek.