A Gyáli-patak (Gyáli 1. főcsatorna) a Ráckevei (Soroksári)-Dunába torkolló 32 km hosszú vízfolyás, melynek teljes vízgyűjtő területe 450 km2.. A Budapest délkeleti részén húzódó alsó szakaszt a Fővárosi Önkormányzat kezeli. A felső 24,7 km hosszú vízfolyás-szakasz kizárólagos állami tulajdon, melynek kezelője és üzemeltetője a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (KDVVIZIG).
Az igazgatóság uniós pályázaton a kezelésében levő szakasz rekonstrukciójára nyert támogatást. A csatorna rendezése közvetlenül érinti Gyál, Vecsés, Üllő, Gyömrő és Monor településeket, közvetve pedig a teljes felső vízgyűjtő területet. Ez a terület 391 km2 kiterjedésű, ide tarozik a Gyáli és a Monori Kistérség – Gyál, Felsőpakony, Vecsés, Üllő, Monor, Ecser, Maglód, Gyömrő, Péteri, Vasad, Csévharaszt, Nyáregyháza – közigazgatási területének túlnyomó része.
Miért van szükség a rekonstrukcióra?
Az elmúlt 30 év dinamikus fejlődésével a patak vízgyűjtőjének területhasználata jelentősen megváltozott. A hajdan mezőgazdasági területek vízelvezetését szolgáló vízfolyás ma a nagy kiterjedésű beépített terület – Ferihegyi repülőtér, 4. sz. főút, M0 és M5 autópálya, ipari parkok – csapadékvizének és tisztított szennyvizének a befogadója.
A patak alsó szakasza csapadékos, belvizes időszakban csak korlátozottan tudja a környező mélyterületek vízelvezését biztosítani. A felső szakasz csapadékmentes időszakokban nem kap természetes utánpótlást, a meder kiszárad, illetve csak tisztított szennyvizet szállít.
A tervezett területfejlesztések eközben további igényeket (a beépített területek gyorsabb vízelvezetése, további tisztított szennyvizek befogadása) támasztanak a jelenleg is túlterhelt vízrendszerrel szemben. Ezzel egyidejűleg megnövekedett a jó ökológiai környezet iránti igény.
A beruházás célja és a tervezett beavatkozások
A projekt a KDVVIZIG kezelésében lévő patakszakasz teljes körű felújítását tartalmazza, a természetbarát vízrendezés eszközeivel. A rekonstrukció beruházásai között szerepel a teljes hossz medertisztítása, a kritikus kisesésű szakaszok kismértékű mélyítése, a felső szakaszon a víz visszatartását biztosító bukók beépítése. Ezek száraz időszakokban megakadályozzák a meder kiszáradását, az átbukó víz elősegíti a meder öntisztulását. Az érintett szakaszon 17 db műtárgy – áteresz, híd, bukó, mederátjáró és vízhozammérő – építése és korszerűsítése valósul meg. A projekt részét képezi a rézsű és part rendezése, amely a természetközeli környezet kialakítását szolgálja.
Kedvező hatások
A rekonstrukció megvalósítása lehetőséget biztosít a Gyáli-patak vízháztartásának szabályozására, a szükség szerinti vízelvezetésre, illetőleg a vízvisszatartásra is. Ezzel javulnak a környezet vízgazdálkodási feltételei. A meder és csatornapart rendezése természetközeli hangulatot teremt, javítva a környezet tájképi és ökológiai viszonyait.
A csatorna felújításával:
- csökkennek a belvízkárok, a vízelvezetést korlátozó állapotok;
- javul a külterületi termőföldek termőképessége;
- megvalósul a (szükséges) vízvisszatartás;
- javul a meder öntisztító képessége, ökológiai állapota;
- javul a víz minősége;
- csökken a meder fenntartási költsége.
A vízelvezetés és a tisztított szennyvíz befogadás feltételeinek javítása megteremti a lehetőségét a térségben tervezett számos jelentős beruházás megvalósításához. A beruházások a környéken élők számára munkahely lehetőségeket teremthetnek.
A beruházás várható befejezése: 2012. tavasz
A projekt összköltsége: 601 295 660 Ft
A program támogatottsága
Gyáli-patak rekonstrukciója a Közép-Magyarországi Operatív Programban, a kormányzati döntés körében nevesített kiemelt projektként szerepel, amely 15 %-os központi költségvetési hozzájárulás mellet 85 %-os Európai Uniós forrásból valósul meg. A projekt gazdája a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság.