A Benta-patak meder-rehabilitációja a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság kiemelt projektje. A projekt keretében szakaszosan rendezett Benta-patak, Pest megye öt településének közigazgatási területét érintette: Százhalombatta, Érd, Tárnok, Sóskút és Biatorbágy.
Miért volt szükség a rehabilitációra?
A vízgyűjtő terület földrajzi fekvéséből adódóan mérsékelten vízkárveszélyes terület, de a szélsőséges csapadékok komoly problémákat okoztak. 1996. óta több jelentős vízkár érte Érd, Tárnok és Sóskút települését.
A meder vízszállító képessége csak helyenként érte el a szükségeset, a kívánt NQ2%-kal szemben (50 évenként előforduló vízhozam) szakaszonként csak annak felét tudta szállítani. A Benta-patak medre nem felelt meg sem a jogszabályi előírásoknak, sem a környezeti elvárásoknak.
A projekt célkitűzései
- A Benta-patak által érintett területeken élők vízgazdálkodási szempontból biztonságos környezetének megteremtése, ami hozzájárul az itt élők életkörülményeinek és a befektetői környezet javításához.
- A csapadékvíz biztonságos elvezetése és a többlet vízhozamok befogadásának biztosítása.
- A patak vízszállító képességének növelésével, a helyi vízkár veszélyének minimálisra csökkenése.
- További fejlesztésekből származó fajlagos többlet vízhozamok biztonságos befogadása.
- A munkálatok 22 hónap után 2011. április közepén befejeződtek.
A következő munkálatok valósultak meg:
- mederrendezés 38 600 m3
- csőáteresz beépítése 16 db
- mederburkolat 1012 fm
- kőrakat mederbiztosítás 456,3 m3
- terméskő mederburkolat 955 m2
- területrendezés 49 060 m2
- rézsűépítés 83 025 m2
- depónia építés 30 825 m2
- füvesítés rézsűs és vízszintes felületen 110 000 m2
- halbölcső 2 helyen
- zsilipes műtárgy 1 db
A rendezési tervben előirányzott munkák nem voltak káros hatással a felszín alatti vizek állapotára. A települési környezet jellegében sem történt változás a mederrendezés után, megmaradt a családi házas beépítettség a belterületeken. A külterületi mederszakaszok tájba illő füves jellege továbbra is megmaradt.
Milyen kedvező hatásokkal számolhatunk?
A patak menti mély fekvésű teületeken csökken az árvízi elöntés valószínűsége. A projekt megvalósulásával az érintett településeken, a belterületi csapadékvíz hálózatok kiépítéséhez és a fejlesztésekhez a megfelelő befogadó képességgel áll rendelkezésre.
Növeli az érintett területen élők vagyonbiztonságát, csökkenti a mezőgazdasági termelés kockázatait.
A rendezés hozzájárult az egészséges és biztonságos környezet megteremtéséhez, ami a megfelelő életminőség biztosításának alapvető feltétele, valamint hozzájárult az épített és természeti környezet állapotának megőrzéséhez és javításához.
Benta-patak és vízgyűjtője…
A Benta-patak a Duna jobb partjába torkolló vízfolyás, hossza a Biai halastavaktól a Dunai torkolatig 20,2 km. Vízgyűjtőjének területe 410 km2, melynek nagy része Pest megyében, kisebb része pedig Fejér megyében terül el. Az érintett öt település Pest megyében a Budaörsi és az Érdi kistérséghez tartozik. A Benta-patak kizárólagos állami tulajdonban van.
A közel 2 km-es torkolati szakasz a Dunamenti Hőerőmű melegvíz csatornájával közös. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság a patak 1+987-20+192 km szelvények közötti szakaszát kezeli. A meder-rehabilitáció ezen a szakaszon történt.