A Közép-Duna-völgy kitettsége a jeges árvizek tükrében
A Szob-Dunaföldvár közötti szakasz centrális helyzetet foglal el a magyarországi Duna szakaszon. Ha a jégmegállással, esetleges jégtorlódással kapcsolatos kitettségét vizsgáljuk, akkor kijelenthető az, hogy elsősorban a Budapest alatti szakaszon a múltban számos alkalommal alakult ki a jégmegállás, jégtorlódás veszélye és nemcsak az alapvetően az 1870-től megkezdett és hozzávetőlegesen az I. Világháború kitöréséig tartó időszakban. E szakasz kisebb esése, kanyarulatai miatt e szempontból teljesen soha meg nem szűnő veszélyforrást jelent. Ebből a szempontból a Dunaföldvár alatti szakaszra vonatkozóan is jelenthet veszélyt, hiszen egy esetleges jégtorlódás a Dunaföldvár feletti szakaszon a Paksi atomerőmű hűtővíz ellátását is veszélyeztetné. Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy a középső Duna szakaszon egy kedvezőtlen jeges helyzetben a jégtörési, jéglevezetést elősegítő munkálatok elvégzése szükséges lehet. Mindemellett, tekintettel a Széchenyi jégtörő hajó győri állomásoztatására tekintettel, mindenképpen szükséges, hogy az alapvetően az alsó-Duna-völgy, vagy akar a Vukovár-Apatin közötti szakaszon esetlegesen szükséges beavatkozásokhoz (ld. 2012, 2017.) a Széchenyi jégtörő a közép-Duna-völgy területén völgymenetben végig tudjon hajózni. Eben, a meglévő gázlók (elsősorban Dömös), mint gátló tényezők jelenhetnek meg, de ugyancsak gátló, vagy legalábbis lassító tényező lenne a középső szakasz jégzajlással, esetleges álló jéggel jellemezhető szakasza. Ezért is kellene gondoskodni a Széchenyi jégtörő esetlegesen szükséges szabad áthaladásának lehetőségéről.
Budapest ugyanakkor a víziközlekedésben is centrális helyzetet foglal el. A számos nyíltvízi úszóműves kikötő, veszteglőhajó miatt, az adott jeges helyzetben, szükség lehet azok téli menekítőhelyre történő áthelyezésére. Ha ez nem történne meg, annak beláthatatlan következményei lennének, hiszen számos létesítmény elsodródása, leszakadása akár reális veszélyt jelentene.
A Főváros térségében egyetlen olyan téli menekítőhely van, mely erre reális lehetőséggel rendelkezik, ez az Újpesti öböl. A menekítőhely ugyanakkor csak úgy vehető igénybe, ha az ottani állóvízen folyamatos jégtörési tevékenységgel biztosított a hajók szabad mozgása. Ez azonban csak állandó jégtörőhajó jelenlétével és tevékenységével érhető el. Ez a jégtörő hajó, mint az 2017-ben is, ugyanakkor a Szabadkikötő, Petróleum kikötő területén is képes lehet szükséges jégtörési munkák elvégzésére.
Összefoglalásul elmondható egy jégtörő hajó Budapesten történő állomásoztatása és szükség szerinti bevetése jelentősen csökkenti a fentebb felsorolt veszélyforrásokat, melynek megfelelően 2020-tól kezdődően a KDVVIZIG kezelésében áll a Jégtörő I. elnevezésű jégtörőhajó, melynek téli állomáshelye az Újpest-öbölben lévő KDVVIZIG üzemi kikötő.
Hajó neve: JÉGTÖRŐ I.
Készült: 1959. Balatonfüredi hajógyár
Hivatalos hajószám: H-01537
Állomáshely: Budapest, Újpesti-öböl
Típusa: jégtörő-vontatóhajó
Mérete: befoglaló méretek: L=32,28 m x B=7,70 m
Teljesítmény: 600 le
Döngölő: nincs