A Víz Keretirányelv és a Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés

A Víz Keretirányelv (továbbiakban: VKI) 2000. december 22-én lépett jogerőre és hatályba az EU tagországaiban. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta (2004. május 1.) Magyarországra nézve is kötelező az ebben előírtak végrehajtása. A VKI általános célja a vizek jó állapotának elérése 2015-ig (indokolt esetben legkésőbb 2027-ig), és a jó állapot hosszú távú fenntartásának biztosítása. Ez a célkitűzés a felszíni vizekre (folyók, patakok, tavak) és a felszín alatti vízkészletekre egyaránt vonatkozik. A Keretirányelv szerint a „jó állapot”nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a megfelelő vízmennyiséget, valamint a vizek és víztől függő élőhelyek minél zavartalanabb természeti állapotát is. Fontos, hogy a vizek jó állapotának megőrzése és a társadalom fejlődését, létét, életminőségét biztosító vízszükséglet hosszú távon is fenntartható kielégítése egyszerre valósuljon meg. E két cél együttes elérése csak látszólag ellentmondásos. A minél természetesebb állapotban megőrzött folyók és tavak, és a rendelkezésre álló vízmennyiséghez alkalmazkodó vízhasználat mielőbbi elterjedése a záloga annak, hogy a jövő generációk vízszükséglete is elérhető költséggel kielégíthető legyen. A VKI feladatokat fogalmaz meg, melyek végrehajtását határidőkhöz köti, amit kötelező jelentések útján ellenőriz. A legfontosabb feladat ezek közül a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek elkészítése. Az Európai Unió minden tagállama számára előírta, hogy 2009 végéig készítsen vízgyűjtő-gazdálkodási tervet, amelyben összefoglalja mindazt, amit a felszíni és felszín alatti vizek védelme és a vízhasználat fenntarthatóvá tétele érdekében tenni kíván 2015-ig, és az azt követő 12 évben. Magyarország 2009-ben elkészítette az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervet, melyet a 1042/2012. (II.23.) Korm. határozat hirdetett ki. A VKI 13. cikkelyének (7) bekezdése alapján a vízgyűjtő-gazdálkodási terveket hatévente korszerűsíteni szükséges, így a 2009-ben elfogadott terveket 2015. december 22-ig felül kell vizsgálni. Jelenleg ez a tevékenység egy EU által finanszírozott projekt keretén belül zajlik az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetésével. A társadalom a kezdetektől fogva bevonásra kerül a tervezésbe is. Ily módon a vizek állapotát egy olyan cselekvési terv mentén javíthatjuk, amelybe az érintettek szempontjai beépültek, ezért társadalmilag elfogadott, és hozzájárul a fenntartható fejlődéshez. A Víz Keretirányelv céljai így a társadalmi-gazdasági szempontokkal és igényekkel összehangolva valósulhatnak meg.

Vízbázisvédelem bemutatása

Magyarország hidrogeológiai adottságainak köszönhetően abban a szerencsés helyzetben van, hogy ivóvízellátásának csaknem 95 %-a a felszín alatti vizeken alapszik. Ez az arány területünkre is jellemző. Ezért hazánkban kiemelt fontosságú a felszín alatti vizek tartós védelmének biztosítása. Ez különösen sürgető az ún. sérülékeny földtani környezetben található vízbázisok esetében.

Az ipari fejlődés árnyoldalaként a természeti környezet egyre nagyobb mértékben károsodik. Ezeken az ún. sérülékeny földtani környezetben lévő vízbázisokon a felszínen található szennyezőforrásoktól nem vagy csak részben védi meg a vízbázisokat a fölöttük lévő kőzetréteg.

A földtani védelem nélküli vagy részleges földtani védelemmel rendelkező vízbázisok esetében a föld felszínére került szennyezőanyagok elszennyezik a talajt, majd elérik a talajvizet, ahonnan évek, évtizedek alatt eljutnak a víztermelő kutakba.

A különböző szennyezőanyagok már nagyon sok helyen megjelentek a talajvízben, ahonnan kedvezőtlen esetben lassan, de feltartóztathatatlanul szivárognak a mélyebben található vízkészletek felé. Ezek a folyamatok az emberi nem számára láthatatlanok, közvetlenül nem érzékelhetőek, így hajlamosak vagyunk a káros folyamat veszélyeit lebecsülni. Sokszor a felszín alatti vizek szennyeződése csak akkor válik ismertté, amikor az már közvetlen veszélyt jelent az ott élő emberek egészségére.

Kvassay hajózsilip

Események

Igazgatósági fotópályázat (2017. augusztus)

 A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság dolgozói körében meghirdetett fotópályázatra 2017. augusztus hónapban 14 db fénykép érkezett. A KDVVIZIG saját területén készült képek közül az alábbiak kapták a legjobb értékelést:

1. Bakos Tímea: Boldogi szitakötő (2017.)

2. Váradi Imre: Kisvízfolyás Nógrádban (2016.)

3. Szilágyi János: Fürdőző bivalyok Apaj térségében (2017.)

A beküldött képek a galériában megtekinthetők.

5

Címadományozás augusztus 20-a alkalmából

logó KDVVIZIG

Augusztus 20-a alkalmából, Államalapító Szent István ünnepén a vízügyi szolgálatban végzett eredményes munkájának
elismeréséül a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság vezetője

Bővebben...:

Igazgatósági fotópályázat (2017. július)

A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság dolgozói körében meghirdetett fotópályázatra 2017. július hónapban 13 db fénykép érkezett. A KDVVIZIG saját területén készült képek közül az alábbiak kapták a legjobb értékelést:

1. Bahorecz Éva: Őrhalom, Tökös-holtág (2016.)

2. Pomázi Szabolcs: Dejtár, gátőrház (2017.)

3. Kabarcz Ákos: Ipolytölgyes, hallépcső (2017.)

A beküldött képek a galériában megtekinthetők.

1


Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

Központi telefon: +36 1 477 35 00