A Víz Keretirányelv és a Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés

A Víz Keretirányelv (továbbiakban: VKI) 2000. december 22-én lépett jogerőre és hatályba az EU tagországaiban. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta (2004. május 1.) Magyarországra nézve is kötelező az ebben előírtak végrehajtása. A VKI általános célja a vizek jó állapotának elérése 2015-ig (indokolt esetben legkésőbb 2027-ig), és a jó állapot hosszú távú fenntartásának biztosítása. Ez a célkitűzés a felszíni vizekre (folyók, patakok, tavak) és a felszín alatti vízkészletekre egyaránt vonatkozik. A Keretirányelv szerint a „jó állapot”nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a megfelelő vízmennyiséget, valamint a vizek és víztől függő élőhelyek minél zavartalanabb természeti állapotát is. Fontos, hogy a vizek jó állapotának megőrzése és a társadalom fejlődését, létét, életminőségét biztosító vízszükséglet hosszú távon is fenntartható kielégítése egyszerre valósuljon meg. E két cél együttes elérése csak látszólag ellentmondásos. A minél természetesebb állapotban megőrzött folyók és tavak, és a rendelkezésre álló vízmennyiséghez alkalmazkodó vízhasználat mielőbbi elterjedése a záloga annak, hogy a jövő generációk vízszükséglete is elérhető költséggel kielégíthető legyen. A VKI feladatokat fogalmaz meg, melyek végrehajtását határidőkhöz köti, amit kötelező jelentések útján ellenőriz. A legfontosabb feladat ezek közül a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek elkészítése. Az Európai Unió minden tagállama számára előírta, hogy 2009 végéig készítsen vízgyűjtő-gazdálkodási tervet, amelyben összefoglalja mindazt, amit a felszíni és felszín alatti vizek védelme és a vízhasználat fenntarthatóvá tétele érdekében tenni kíván 2015-ig, és az azt követő 12 évben. Magyarország 2009-ben elkészítette az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervet, melyet a 1042/2012. (II.23.) Korm. határozat hirdetett ki. A VKI 13. cikkelyének (7) bekezdése alapján a vízgyűjtő-gazdálkodási terveket hatévente korszerűsíteni szükséges, így a 2009-ben elfogadott terveket 2015. december 22-ig felül kell vizsgálni. Jelenleg ez a tevékenység egy EU által finanszírozott projekt keretén belül zajlik az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetésével. A társadalom a kezdetektől fogva bevonásra kerül a tervezésbe is. Ily módon a vizek állapotát egy olyan cselekvési terv mentén javíthatjuk, amelybe az érintettek szempontjai beépültek, ezért társadalmilag elfogadott, és hozzájárul a fenntartható fejlődéshez. A Víz Keretirányelv céljai így a társadalmi-gazdasági szempontokkal és igényekkel összehangolva valósulhatnak meg.

Vízbázisvédelem bemutatása

Magyarország hidrogeológiai adottságainak köszönhetően abban a szerencsés helyzetben van, hogy ivóvízellátásának csaknem 95 %-a a felszín alatti vizeken alapszik. Ez az arány területünkre is jellemző. Ezért hazánkban kiemelt fontosságú a felszín alatti vizek tartós védelmének biztosítása. Ez különösen sürgető az ún. sérülékeny földtani környezetben található vízbázisok esetében.

Az ipari fejlődés árnyoldalaként a természeti környezet egyre nagyobb mértékben károsodik. Ezeken az ún. sérülékeny földtani környezetben lévő vízbázisokon a felszínen található szennyezőforrásoktól nem vagy csak részben védi meg a vízbázisokat a fölöttük lévő kőzetréteg.

A földtani védelem nélküli vagy részleges földtani védelemmel rendelkező vízbázisok esetében a föld felszínére került szennyezőanyagok elszennyezik a talajt, majd elérik a talajvizet, ahonnan évek, évtizedek alatt eljutnak a víztermelő kutakba.

A különböző szennyezőanyagok már nagyon sok helyen megjelentek a talajvízben, ahonnan kedvezőtlen esetben lassan, de feltartóztathatatlanul szivárognak a mélyebben található vízkészletek felé. Ezek a folyamatok az emberi nem számára láthatatlanok, közvetlenül nem érzékelhetőek, így hajlamosak vagyunk a káros folyamat veszélyeit lebecsülni. Sokszor a felszín alatti vizek szennyeződése csak akkor válik ismertté, amikor az már közvetlen veszélyt jelent az ott élő emberek egészségére.

Zsilipelési vízállás

Események

Kollégáink részt vettek az első Magyar Légi Tűzoltó és Életmentő Egyesület gyakorlatán

tuzolto01A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság III. Szakaszmérnökség működési területén, Tasson, 2017. március 30-án csütörtökön megrendezték az önkéntes alapon működő első Magyar Légi Tűzoltó és Életmentő Egyesület I. gyakorlatát, amely sikeresen teljesítette a minősítő szakvizsgát.

Együttműködés a Nógrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetségével

együttmükodesEgyüttműködési megállapodást írt alá a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság és a Nógrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége.

Az Ipoly folyó Nógrád megyei szakaszán, valamint a víztározók környékén a megállapodás szerint a helyi polgárőrök segítik a vízügyi védművek őrszemélyzetének munkáját. Szükség esetén jelentést adnak a gátak állapotáról, jelentik, ha adott esetben meghibásodásokat, rendellenességeket észlelnek, árvizek idején pedig bekapcsolódnak a védekezési, elhárítási tevékenységbe.

Kvassay emlékszoba ünnepélyes átadása

szalagA Vízügyi szolgálat kiemelt feladatának tartja Kvassay Jenő emlékének felidézését, őrzését, munkásságának bemutatását, így az Országos Vízügyi Főigazgatóság 2014. szeptemberében Emlékbizottságot hozott létre, mely szorosan – együttműködve az Őrbottyán város önkormányzatával és a Kvassay Alapítvánnyal – több célt tűzött ki maga elé.

Szilágyi Attila igazgató a Kvassay emlékszoba avatási ünnepségen hangsúlyozta, hogy ezen célok elérésében a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság kiemelt felelősséget érzett, mivel az igazgatóság működési területén található több Kvassay irányításának idejében megfogalmazódó vagy megvalósult vízgazdálkodási beavatkozás, köztük a Ráckevei-(Soroksári)-Dunaág szabályozásának fontos létesítménye a Kvassay nevét viselő felső szabályozó műtárgycsoport.

Igazgatói elismerések a Víz Világnapja alkalmából

BeszdA Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság I. szakaszmérnökségén a Víz Világnapja alkalmából 2017. március 21-én megrendezett ünnepségén jelen voltak az Igazgatóság vezetősége, az őrbottyáni Kvassay Jenő Általános iskola igazgatója és diákjai valamint a Duna Múzeum Múzeumvezetője és munkatársai.

Szilágyi Attila a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatója beszédében emlékeztetett, hogy Március 22. alkalmat teremt arra, hogy végiggondoljuk, mit jelent számunkra a víz, mint az élet jelképe, szimbóluma, melyet joggal tekinthetünk az élet bölcsőjének. 1993. óta ezen a napon, évente megünnepeljük a Víz Világnapját, Az ENSZ közgyűlése 1992-93. évi ülésszaka vezette be az 1992. évi dublini környezetvédelmi konferencia javaslatára.

XI. Fotóposzter pályázat a Vízről

A MHT BTSz és az ME MFK a fenti gondolatok jegyében a VÍZ ezernyi arcának, áldásának és kártételeinek, természet-ben betöltött szerepének, sokirányú felhasználásának, a Víz és az Ember kapcsolatának bemutatására fotóposzter (saját fotók + magyarázószöveg felhasználásával készített, poszter formájú) pályázatot hirdet. Ezen bárki részt vehet a Föld bármely pontján készített fotók felhasználásával!

Adatlap letöltése itt!


Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

Központi telefon: +36 1 477 35 00