A KDVVIZIG árvízvédelmi szakágazatának feladatai

  • Gondoskodik a jogszabályok és utasítások szerinti - a felügyelete alá tartozó - védelmi létesítmények rendszeres felülvizsgálatáról, a védelmi tervek aktualizálásáról.
  • Ellátja a kezelésében lévő létesítmények, illetve területek vagyonkezelői feladatát.
  • Végrehajtja a nemzetközi vízügyi egyezményekben területét érintő szakágazati feladatokat.
  • Részt vesz az Igazgatóság működési területét érintő vagyonkezelői hozzájárulások kiadásában.
  • Ellátja az állami kezelésben lévő védelmi művek és tartozékaik, valamint az azokat keresztező műtárgyak, folyók és folyószabályozási művek szakági felügyeletét.
  • Rendszeresen előkészíti és képviseli a működési területét érintő vagyonkezelői feladatokat a nemzetközi tárgyalásokon (Határvízi Bizottság – Ipoly albizottság)
  • Részt vesz az EU VKI hazai végrehajtásából származó szakágazati feladatokban.
  • Ellátja a szakágazat működésével kapcsolatos teendőket, koncepcióterveket, tanulmányokat készít, árvízvédelmi létesítmények tervezésénél szakágazati és szakértői feladatokat lát el, szakvéleményeket ad.
  • Gondoskodik az árvízvédelmi rendszer üzemeltetéséről, fenntartásáról, fejlesztéséről és a szakágazat éves és távlati terveinek összeállításáról, a védekezők szakmai képzéséről.
  • Az országos irányelveknek megfelelően kidolgozza az Igazgatóság árvízvédelmi rendszerének hosszú távú fejlesztési feladatait.
  • Irányítja és ellenőrzi a szakaszmérnökségek árvízvédelmi tevékenységét.
  • Elkészíti a szaktevékenységét érintő jelentéseket és a statisztikai adatszolgáltatást.
  • Irányítja és koordinálja az árvízvédelmi tervek (nyilvántartási, lokalizációs, fejlesztési, stb.) időszakonkénti átdolgozását.
  • Hatósági, helyszíni, közigazgatási és vízjogi eljárásokon képviseli az árvízvédelemmel kapcsolatos érdekeket.
  • Önkormányzatok szakirányú támogatását végzi.
  • Kapcsolatot tart a működési területen tevékenykedő gazdálkodó szervezetekkel.

Védekezések a rendkívüli árvizek ellen

Az elmúlt évek rendkívüli dunai árvizei (2002, 2006, 2013) rámutattak arra, hogy a töltések a védekezést folytató szakemberek kezelésében alkalmasak a feladatuk ellátására.

A 2002. év amellett, hogy majd 4 évtized után az 1965. évi nagy árvíz Budapest Vigadó-téri vízmércén mért legnagyobb vízállását megdöntötte, abban a tekintetben is különleges évnek bizonyult, hogy két jelentősebb árhullám is levonult 1 éven belül a Dunán.

A 2006. évi rendkívüli árvíz a Budapest feletti szakaszon a 2002-ben mérteknél még magasabb tetőzési vízszinteket eredményezett, ám ezek sem okoztak katasztrófát sehol sem a kezelésünkben álló folyamszakaszon. Az ágazat dolgát nehezítette, hogy a korábbi évek tapasztalataitól eltérően a Dunán és a Tiszán egyidőben vonult le árhullám, és eközben a belvíz is problémákat okozott.

A 2010-es év különlegessége, hogy miközben az országosan lehulló összes csapadékmennyiség a valaha mért legmagasabb értéket mutatta, a kisebb vízfolyásokon a lokálisan lehulló extrém mennyiségű csapadék országszerte katasztrofális eseményeket okozott. Igazgatóságunk működési területén a Zagyván és az Ipolyon is megdőlt a valaha mért legmagasabb vízállás, méghozzá több helyen is közel fél méterrel. Tovább fokozta a helyzetet a belvíz, valamint a Dunán is III. fokú készültségi szintet meghaladó árhullám vonult le. A kisvízfolyásoknál sok esetben nem lehetett hatékonyan védekezni a hirtelen lezúduló csapadékok ellen.

A 2013. évi dunai árvíz 2002. és 2006-ot követően ismét megdöntötte a valaha mért legmagasabb vízállást, azonban nem csak a Budapest feletti szakaszon, hanem ezúttal Nagybajcstól Bajáig minden egyes vízmércén. A korábban nem észlelt vízmagasságot meghaladó árhullám elleni védekezés rendkívüli erőfeszítést igényelt a vízügyi szolgálattól és a védekező szervezetektől, amelynek sikeressége a védekezés alatt meg is mutatkozott.

2013 Dunai árvíz Budapestnél

Országos összefogással és szakértelemmel sikerült a vizet a töltések között megtartani, a nyílt ártéren fekvő települések önkormányzatai részére biztosított szakmai segítségnyújtás során pedig 16 Duna menti település sikeres védekezését irányítottuk.

2013 Dunai árvíz Vácnál

 Szentendrei-szigeti árvízi védekezés 

Kvassay hajózsilip

Események

Igazgatósági fotópályázat (2018. február-március)

A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság dolgozói körében meghirdetett fotópályázatra 2018. február-március hónapokban 14 db fénykép érkezett. A KDVVIZIG saját területén készült képek közül az alábbiak kapták a legjobb értékelést:

1. Benhardt Gyula: Téli táj- és műtárgy kép (Dabas-Sári, XXVII. csatorna, 2018.)

2. Szabó Tamás: Fázó, árva gólyahír (Felsőbabád, 2018.)

3. Németh Gábor: Borzas (Bugyi, 2018.)

A beküldött képek a galériában megtekinthetők.

8

Igazgatósági fotópályázat (2018. január)

A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság dolgozói körében meghirdetett fotópályázatra 2018. január hónapban 3 db fénykép érkezett. A KDVVIZIG saját területén készült képek közül az alábbiak kapták a legjobb értékelést:

1. Bahorecz Éva: Balassagyarmat (2015.)

2. Kabarcz Ákos: Ipolydamásd (2017.)

3. Szilágyi Attila: Pesterzsébet téli hangulatban (2018.)

A beküldött képek a galériában megtekinthetők.

2

Igazgatósági fotópályázat (2017. október-december)

A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság dolgozói körében meghirdetett fotópályázatra 2017. október-december hónapokban 9 db fénykép érkezett. A KDVVIZIG saját területén készült képek közül az alábbiak kapták a legjobb értékelést:

1. Váradi Imre: Kezdődik az ősz (Bátonyterenye, Lengyendi-patak, 2017.)

2. Terlaky Fanni: Csónak a Trianoni-csatornán (2017.)

3. Reichardt Anita: Az utolsó őszi nap (Kitűző VIII - Budapest, 2017.)

A beküldött képek a galériában megtekinthetők.

2


Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

Központi telefon: +36 1 477 35 00