Árvízvédelmi fejlesztések

Az elmúlt évek rendkívüli árvizei során a kezelésünkben lévő védművek mindhárom folyó mentén kitartottak, de el kell mondani, hogy sajnos a töltések legtöbb része az idők során bizonytalan kivitelezési körülmények között épült meg (még a ’40-es évek második szakaszában).

A Dunát érintően 1991-ben történt surányi gátszakadás, valamint az 1997-es árhullám idején észlelt kedvezőtlen tapasztalatok alapján megállapítható volt, hogy több helyen töltéserősítési munkálatok szükségesek. Igazgatóságunk állami finanszírozásból töltéserősítési munkálatokat végzett mind a Szentendrei- mind a Csepel-szigeten. A megerősített töltésszakaszok a rendkívüli árvizek levezetésénél jelesre vizsgáztak.

Duna-projekt, Makádi csőzsilip

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezetvédelmi és Energetikai Operatív Programjának KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003 jelű Európa Unió támogatásával megvalósuló „Duna projekt” töltésrekonstrukciós munkálatai 2013 évben befejeződtek, mely fejlesztésekkel az érintett települések árvízi biztonsága megnőtt.

A KDV-1 számú projekt által érintett munkálatok a Csepel-szigeten a 02.02. számú Tass-Makád árvízvédelmi szakasz 25+300 – 29+265 tkm szelvények közötti, a 02.03. számú Szigetújfalu-Csepeli árvízvédelmi szakasz 48+500 – 50+564 tkm szelvények közötti (Szigetújfalu térsége) és a 60+013 – 62+550 tkm szelvények közötti (Tököl belterületi) részen valósult meg.

A 02.07. számú Szentendrei-szigeti árvízvédelmi szakaszon pedig az 1+600 – 2+905 tkm szelvények közötti (a magaspart végétől a horányi burkolt szakaszig), az 5+200 – 6+800 tkm szelvények közötti (Szigetmonostor) és a 7+900 – 8+400 tkm szelvények közötti szakasz (a szakaszvédelmi központnál és az üdülőknél a horányi révtől kezdődően), valamint a 8+321 tkm szelvényben lévő Tahitófalui csőzsilip fejlesztési munkálatai valósultak meg.

Duna-projekt, távolban az RSD

A projekt keretein belül a 2002 és 2006 évi rendkívüli árvizek tapasztalatai alapján tanulmánytervek készültek az állami tulajdonban lévő I. rendű árvízvédelmi védvonalak által nem védett dunamenti települések számára, melyben kijelölt nyomvonalakra építették ki a 2013. évi árvízi védekezés során az ideiglenes védműveket.

Az Ipoly-folyó alsó szakaszán az egykor a Dunára tervezett nagymarosi vízlépcső visszaduzzasztó hatása érdekében jelentős töltéserősítési munkálatok folytak. A felsőbb szakaszon a jövőben esetleg nemzetközi együttműködésben lehetségesek töltéserősítési munkálatok.Tény, hogy a 2010. évi árvíz, mely eddig soha nem látott vízszintekkel tetőzött az Ipoly folyón, rámutatott arra, hogy a meglévő árvízvédelmi töltések fejlesztésre szorulnak, valamint arra, hogy a folyó nagyvízi medrének vízszállító képességét helyre kell állítani. Jelenleg a második közös projektet hajtjuk végre a partner szlovák vízgazdálkodási szervezettel, melynek célja az első közös munkánk során felmért Ipoly meder feltételezett méretű árhullámainak modellezése, a vízgyűjtő területre készülő csapadék-lefolyási modell alkalmazásával. Ez elősegíti az egyébként gyors kialakulású és ez által a védekezés előkészítését illetően rövid időelőny növelését, a szükséges intézkedések megtétele és az érintettek riaszthatósága érdekében.

A 2012. évben a jelentős mértékű közfoglalkoztatási program keretein belül a meder lefolyási akadályainak megszűntetése nagy erőkkel megindult és évente jelentős nagyságú területeken sikerült a nagyvízi meder megfelelő állapotát helyreállítani

A Zagyva-folyó mentén árvízvédelmi céllal épülő védművek építési munkálatai először az 1940-es években indultak meg, teljes, jelenlegi hosszukban történő kiépítésére az 1970-es években került sor.

Az 1970-es évek második felében a töltésépítés mellett egy új koncepció mentén is elkezdődött az árvízvédelmi rendszer fejlesztése, melynek keretén belül három árvízcsúcs-csökkentő tározó kiépítésére került sor a Zagyva felső (Nógrád megyei) szakaszán.

A 2010. évi árvizek, melyek a Zagyva-folyón is eddig soha nem látott vízszintekkel tetőztek, rámutattak a meglévő árvízvédelmi töltések hiányosságaira, valamint arra, hogy a folyó nagyvízi medrének vízszállító képességét helyre kell állítani. A 2011-2013. években a lefolyási akadályt képző növényzet kiirtásával jelentős javulást értünk a nagyvízi meder vízszállító képességének a javításában, melyben nagy segítséget nyújtott nagy létszámmal és folyamatosan működő közfoglalkoztatási program.

Zagyva meder helyreállítás

Az árvízvédelmi rendszer hiányosságainak a megszüntetése érdekében ismét előtérbe került a 2000-ben kidolgozott fejlesztési koncepció aktualizálása, illetve megvalósítása. A fejlesztési koncepció az árvízvédelmi létesítmények fejlesztésén és a medrek rendezésén túl újabb árapasztó tározók létesítését célozza meg, emellett jelentősen fejlesztené az előrejelző és monitoring rendszert is.

A Duna-projekt mellett az Európai Unió által támogatott másik nagy, jelenleg is folyamatban lévő országos projekt, amelyben Igazgatóságunk is részt vesz, az árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése. Jelenleg a 2. részprojekt megvalósítása zajlik, melyben a csatornák és a töltések adatai kerülnek pontosításra. Eközben a 3. ütem is folyamatban van, mely a kockázati és veszélytérképek elkészítésével foglalkozik. Végeredményként költséghatékony védekezési stratégiai tervet kapunk, amelynek egy korszerű modellezéssel előállított elöntési kockázati térkép lesz az alapja.

Végül, de nem utolsósorban megjegyzendő gondolat, hogy a régi korok emberei közül azok, akik közel telepedtek le a folyóhoz, tisztában voltak annak lehetőségével, hogy időnként a házukba is betörhet a víz. A mai embereknek az a természetes, hogy az állami, társulati vagy önkormányzati feladatkörbe tartozó árvízvédelem az ő ingatlanjaikat is megvédi, és nehezen törődnek bele, hogy ez nem mindig sikerül. A hosszabb aszályos időszakban a hullámterekbe, nagyvízi medrekbe betelepült újépítésű ingatlanok tulajdonosainak mérlegelni kellene azt is, hogy a víz közelsége – kellemes esztétikai látványa mellett – árvíz esetén problémákat jelent, és nem lehet elvárni, hogy minden házat megvédjenek árvízkor a szakemberek.

Ezért is fontos megérteni, hogy az ágazat korlátozásai vagy szigorú feltételei, esetenként a kezelői hozzájárulások megtagadása nem a lakosság ellen vannak, hanem éppen értük. Az árvízvédelemmel kapcsolatos munkálatokkal járó kellemetlenségek is végső soron az ország lakosságának a javát hivatottak szolgálni, akárcsak ágazatunk teljes ténykedése.

Zsilipelési vízállás

Események

Kvassay emlékszoba ünnepélyes átadása

szalagA Vízügyi szolgálat kiemelt feladatának tartja Kvassay Jenő emlékének felidézését, őrzését, munkásságának bemutatását, így az Országos vízügyi Főigazgatóság 2014. szeptemberében Emlékbizottságot hozott létre, mely szorosan – együttműködve az Őrbottyán város önkormányzatával és a Kvassay Alapítvánnyal – több célt tűzött ki maga elé.

Szilágyi Attila igazgató a Kvassay emlékszoba avatási ünnepségen hangsúlyozta, hogy ezen célok elérésében a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság kiemelt felelősséget érzett, mivel az igazgatóság működési területén található több Kvassay irányításának idejében megfogalmazódó vagy megvalósult vízgazdálkodási beavatkozás, köztük a Ráckevei-(Soroksári)-Dunaág szabályozásának fontos létesítménye a Kvassay nevét viselő felső szabályozó műtárgycsoport.

Igazgatói elismerések a Víz Világnapja alkalmából

BeszdA Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság I. szakaszmérnökségén a Víz Világnapja alkalmából 2017. március 21-én megrendezett ünnepségén jelen voltak az Igazgatóság vezetősége, az őrbottyáni Kvassay Jenő Általános iskola igazgatója és diákjai valamint a Duna Múzeum Múzeumvezetője és munkatársai.

Szilágyi Attila a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatója beszédében emlékeztetett, hogy Március 22. alkalmat teremt arra, hogy végiggondoljuk, mit jelent számunkra a víz, mint az élet jelképe, szimbóluma, melyet joggal tekinthetünk az élet bölcsőjének. 1993. óta ezen a napon, évente megünnepeljük a Víz Világnapját, Az ENSZ közgyűlése 1992-93. évi ülésszaka vezette be az 1992. évi dublini környezetvédelmi konferencia javaslatára.

XI. Fotóposzter pályázat a Vízről

A MHT BTSz és az ME MFK a fenti gondolatok jegyében a VÍZ ezernyi arcának, áldásának és kártételeinek, természet-ben betöltött szerepének, sokirányú felhasználásának, a Víz és az Ember kapcsolatának bemutatására fotóposzter (saját fotók + magyarázószöveg felhasználásával készített, poszter formájú) pályázatot hirdet. Ezen bárki részt vehet a Föld bármely pontján készített fotók felhasználásával!

Adatlap letöltése itt!

„Szennyvizek? Tiszta vizet!”

vilagnap

VÍZ VILÁGNAPJA - 2017

A Föld édesvízkészlete nem kifogyhatatlan, ahogy azt sokáig hittük. Körforgásának és tisztaságának megőrzése érdekében azonban jóval nagyobb figyelmet kell szentelnünk környezetünk védelmére is. A víz jelenléte meghatározza mindennapi életünket, és mi európaiak természetesnek vesszük, hogy a jó minőségű, tiszta ivóvíz a kellő mennyiségben mindig rendelkezésre áll. Emiatt sokszor nem úgy bánunk vele, ahogyan azt megérdemelné. Pazaroljuk, szennyezzük a felszíni és felszín alatti vizeinket egyaránt. A világ szinte minden állóvize, folyója szennyezett. A szennyvizek 50 százalékát az ipar termeli, 25-25 százalékát a kommunális, illetve mezőgazdasági szennyvizek teszik ki.

Bövebben...

Indul a www.vizvilagnap.hu!

Február 8-tól érdekes témákkal, a Víz Világnapjához kapcsolódó idei programokkal, pályázatokkal és internetes vetélkedővel frissül a www.vizvilagnap.hu. A Duna Múzeum által működtetett honlap célja, hogy a március 22-i világnaphoz és az UNESCO által meghirdetett idei szlogenhez – „Szennyvizek? Tiszta vizet!” – kapcsolódva két hónapon keresztül a vízről való közös gondolkodásra, a programokon való aktív részvételre serkentsen.


Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

Központi telefon: +36 1 477 35 00