Tassi-zsilip

tassi-zsilip

 A tassi Duna-ágat a Csepel-sziget felső végénél az 1870-es években az akkor ott folyó munkálatok következtében zárták le. A tervezők úgy gondolták, hogy a dunai vízhozamot a főmederbe irányítják, annak „karcsúsításával” megakadályozhatják az 1838. évi nagy jeges pesti árvízhez hasonló „folyami jégdugók” kialakulását.

A szabályozást azonban nem sikerült tökéletesen megoldani, mert az elzárás alatti 50 km-es soroksári ágat alulról évente több alkalommal árvíz öntötte el, ráadásul megindult a Duna-ág feliszapolódása is. A helyzeten az 1904. évi XIV. tc., igyekezett segíteni azzal, hogy elrendelte a Duna-ág hajózhatóvá tételét, ami egyúttal hajózsilipek létesítését is jelentette. A tassi műtárgy megépítése végül is elhúzódott az I. világháború utánra. A terveket Ditróy (Dieter) János (1879-1961) vezetésével készítette el egy mérnök-csoport, s a kivitelezés 1924 őszén meg is indult és 1928-ra fejeződött be. A Duna 1586,0 fkm szelvényében megépült a hajózsilip, a vízleeresztő zsilip és az erőmű műtárgy-együttese.

Az 1956-os jeges árvíz alkalmával az árvízvédelmi parapetfal tönkrement és az átzúduló víz tönkretette az erőművet és a tápzsilipet. Az erőmű félig megdőlt betonépülete még néhány évig szomorú mementóként használaton kívül állt a Csepel-sziget déli csücskében, majd egy műszaki-gazdaságossági számítást követően, a tápzsilipet és a vízerőművet lebontották. A Ráckevei-Soroksári Dunából (R/S/D) történő vízlevezetésre a tassi-hajózsilipet is átalakították. Először fix zsilipküszöbbel építették ki, majd később a meg-változott körülményeknek jobban megfelelő billenő-táblás megoldást alkalmaztak. Azóta a vízleeresztés és a hajózás az átalakított hajózsilipen történik.

A Csepel-sziget nagy dunai oldalán húzódó I. rendű árvízvédelmi rendszer elemei a Kvassay- és a Tassi-zsilip, ahol az I. rendű árvízvédelmi töltések hossza 50,792 km. A Duna-ág medre és a környező területek geodéziai felépítése miatt az R/S/D árvízlevezetésre, sem árvízcsökkentésre nem vehető igénybe. Az árvíz elzárást betétgerendákkal  próbálnak védekezni.

A Tassi- zsilip szélessége 12 m, a legnagyobb átzsilipelhető hajó pedig legfeljebb 1300 tonnás uszály lehet.

tassi-zsilip alvíz

                                        Tassi-zsilip alvíz

A hajózsilipet az 1998-2005 közötti időszakban teljesen felújították. Az R/S/D hajóforgalma az utóbbi időben viszonylag gyér, de a műszaki rendszer működtetésével a fővároshoz közeleső térségben az üdülés, kikapcsolódás nyaranta hatalmas tömegeket vonz úgy, hogy az mégsem okoz túlzsúfoltságot.

Az átzsilipelésre való jelentkezést a csónakok az erre szolgáló csengővel adhatják meg. A zsilip-kamrába csónakkal bemenni csak a jelentkezés után, a zsilipfőn elhelyezett szabad jelzés esetén lehet. Hajók és csónakok együttes bezsilipelésénél a csónakok csak a hajók után mehetnek be a zsilipbe, és a hajók mögé kell állniuk.

Zsilipelési vízállás

Események

Kollégáink részt vettek az első Magyar Légi Tűzoltó és Életmentő Egyesület gyakorlatán

tuzolto01A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság III. Szakaszmérnökség működési területén, Tasson, 2017. március 30-án csütörtökön megrendezték az önkéntes alapon működő első Magyar Légi Tűzoltó és Életmentő Egyesület I. gyakorlatát, amely sikeresen teljesítette a minősítő szakvizsgát.

Együttműködés a Nógrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetségével

együttmükodesEgyüttműködési megállapodást írt alá a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság és a Nógrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége.

Az Ipoly folyó Nógrád megyei szakaszán, valamint a víztározók környékén a megállapodás szerint a helyi polgárőrök segítik a vízügyi védművek őrszemélyzetének munkáját. Szükség esetén jelentést adnak a gátak állapotáról, jelentik, ha adott esetben meghibásodásokat, rendellenességeket észlelnek, árvizek idején pedig bekapcsolódnak a védekezési, elhárítási tevékenységbe.

Kvassay emlékszoba ünnepélyes átadása

szalagA Vízügyi szolgálat kiemelt feladatának tartja Kvassay Jenő emlékének felidézését, őrzését, munkásságának bemutatását, így az Országos Vízügyi Főigazgatóság 2014. szeptemberében Emlékbizottságot hozott létre, mely szorosan – együttműködve az Őrbottyán város önkormányzatával és a Kvassay Alapítvánnyal – több célt tűzött ki maga elé.

Szilágyi Attila igazgató a Kvassay emlékszoba avatási ünnepségen hangsúlyozta, hogy ezen célok elérésében a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság kiemelt felelősséget érzett, mivel az igazgatóság működési területén található több Kvassay irányításának idejében megfogalmazódó vagy megvalósult vízgazdálkodási beavatkozás, köztük a Ráckevei-(Soroksári)-Dunaág szabályozásának fontos létesítménye a Kvassay nevét viselő felső szabályozó műtárgycsoport.

Igazgatói elismerések a Víz Világnapja alkalmából

BeszdA Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság I. szakaszmérnökségén a Víz Világnapja alkalmából 2017. március 21-én megrendezett ünnepségén jelen voltak az Igazgatóság vezetősége, az őrbottyáni Kvassay Jenő Általános iskola igazgatója és diákjai valamint a Duna Múzeum Múzeumvezetője és munkatársai.

Szilágyi Attila a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatója beszédében emlékeztetett, hogy Március 22. alkalmat teremt arra, hogy végiggondoljuk, mit jelent számunkra a víz, mint az élet jelképe, szimbóluma, melyet joggal tekinthetünk az élet bölcsőjének. 1993. óta ezen a napon, évente megünnepeljük a Víz Világnapját, Az ENSZ közgyűlése 1992-93. évi ülésszaka vezette be az 1992. évi dublini környezetvédelmi konferencia javaslatára.

XI. Fotóposzter pályázat a Vízről

A MHT BTSz és az ME MFK a fenti gondolatok jegyében a VÍZ ezernyi arcának, áldásának és kártételeinek, természet-ben betöltött szerepének, sokirányú felhasználásának, a Víz és az Ember kapcsolatának bemutatására fotóposzter (saját fotók + magyarázószöveg felhasználásával készített, poszter formájú) pályázatot hirdet. Ezen bárki részt vehet a Föld bármely pontján készített fotók felhasználásával!

Adatlap letöltése itt!


Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

Központi telefon: +36 1 477 35 00